Kövezzetek meg, de én akkor is csíptem Jakco-t, na nem amit utolsó éveiben kínlódott össze, hanem a régi dolgait. Abban a manusban volt kreativitás, voltak ötletei, és azért valljuk be, nem egy kurva nagy slágert összevérnyákolt a pályafutása alatt. Ilyen kurva nagy sláger volt a ‘Thriller’ is, amihez korszakalkotó rövidfilm is készült. Szándékosan nem a videoklip kifejezést használtam, mert a ‘Thriller’ inkább hasonlít egy mini horror-musical-hez, mint egy mezei videokliphez.
Zombik? Pipa. Bohóc? Pipa. Serpenyős embersült? Pipa. Mi kell még? Esetleg némi groteszk humor? Ám legyen. Pipa. – Avagy Patrice Le Vignoble nyugalmazott állományú bohóc találkozása a diétás kólával.
Eme kisfilm tökéletes példája annak, hogy manapság egy jó ötlettel és egy kis ráérzéssel cudarmód jó dolgokat lehet kihozni már fillérekből is, márpedig a mellékelt ábra alapján Patrick Boivin kanadai rövidfilm-rendező bizony rettentően ért ehhez.
Amikor nem vagyok éppen részeg, rendkívül fontos dolognak tartom az egyensúlyt, horrorfilmek esetében meg aztán főleg. Vámpírok vs. emberek, vérfarkasok kontra vámpírok, és persze ne feledkezzünk meg az élőhalottas akciókról sem! Ha már a pihent agyú alkotók kitalálták a náci zombik rendkívül bizarr árukapcsolását, hanyagság lenne a másik felet kihagyni a szórásból, tehát most következnek a zsidó zombik! Élőhalottas filmekben az a jó (vagy éppen rossz), hogy ugyanazt az ősrégi poén ezerszer el lehet sütni, mindig más formában – rövidfilmünk erre kiváló példa. (tovább…)
06.03Treevenge (2008)
A rettegés az élet szinte minden területén jelen van, így az ünnepeket sem kerüli el. Húsvéti nyuszi székrekedéssel küzd, így nincs tojás, valakire rádől a májusfa, vagy Terry Black nőnapkor nem kap virágot. Nyilván olyan szituációt is sokat láthattunk már, hogy a kedves, öreg Mitulás bá’ baszottul bekattan, és mindenki kinyír, aki rossz volt. Olyanra viszont, hogy a bosszútól szomjazó fenyőfák életre kelnek, és lemészárolják a karácsonyt ünneplő gazdáikat, szerintem még nem volt precedens. (tovább…)
Ha azt mondom, hogy Sandy Collora (a név ne tévesszen meg senkit, egy úrról van szó), valószínűleg nem sokan tudják őt bármihez is kötni. Pedig ez a 35 éves rendező (mostanában leginkább reklámfilmeket készít) olyan produkcióknál segédkezett kreatív művészként, mint a Predator 2, a Holló, vagy a Rémálom az Elm utcában ötödik része. (tovább…)
Előre szeretném leszögezni, hogy ez a nem mindennapi alkotás – a címét leszámítva – cseppet sem rasszista, továbbá semmiféle homo-erotikus (ne adj’ isten, pornográf) jelenetet nem tartalmaz, mert ha így lenne, biztos nem néztem volna meg, nemhogy még írjak is róla. De ilyesmiről szó sincs, úgyhogy bátran megnézhetik a feketék és a homofóbok egyaránt. (tovább…)
